Így tedd rá” tehetségműhely:
Célunk, hogy alapozódjon meg a táncos mozgás, az erre irányuló feladatok segítségével. A közös élmények, a jó hangulat során, alakuljon ki a magyar néptánc iránt érzett szeretet. Váljon a tánc örömélménnyé az improvizáció, az önkifejezés, a szabad mozgás által. Változatos, sokszínű, zenei, táncos élmény biztosítása színes eszközök, (tulipánok, diók, babzsákok, korongok, gumiszalagok, kötelek) és ezekhez kapcsolódó játékos feladatok megtervezésével. A játékélményen keresztül jutnak el a gyerekek ahhoz, hogy a tánc valódi, örömteli formáját át tudják élni, mert a tánc ösztönös örömélménnyé válik az improvizáció, az önkifejezés, a szabad mozgás által. Feladatunk a gyermekek megismertetése a zenei fogalmakkal, ritmusnevekkel. A játékokban megtalálható mozgásformákkal a gyermekek testtudatának, téri tájékozódó képességének fejlesztése. A játékok és tánclépések megismerésével a mozgáskoordinációjuk, szociális készségeik, stratégiai gondolkodásuk, számtudatuk, kommunikációjuk, szókincsük, kreativitásuk, feladattudatuk fejlesztése
Mezőtúr, 2020. 02. 20.
Tóth Klára
A Nemzeti Tehetség Program által támogatott pályázatunk sikeres megvalósítása a Csoda-vár Óvodában 2016-2017. nevelési év
A Mezőtúri Városi Óvodákban a tehetségígéretes gyermekek gondozását kiemelt feladatunknak tekintjük. Akkreditált kiváló tehetségpont címmel rendelkező óvodáinkban, minden nagycsoportos gyermek érdeklődése, kiemelt adottságai alapján kapcsolódik be tehetséggondozó műhelyek munkájába, ahol komplex személyiség és képességfejlesztésben részesül.
2016-ban Csoda-vár Óvoda két egymással szoros kapcsolatot fenntartó tehetséggondozó műhelye a „Mesekuckó” és a „Túri szemezgető” sikeresen pályázott a köznevelési és a kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok támogatására, „Megy a mese vándorútra” címmel.
Mindkét csoport a népi kultúra megismertetését, bemutatását tartja a legfontosabb céljának, feladatának. A Mesekuckó tehetségműhelyekben a népmesékkel ismerkednek a gyermekek, a mese fonalát összekötik népi gyermekjátékokkal, népdalokkal, népzenével, találós kérdésekkel, kézműves-alkotó folyamatokkal, s ezek segítségével vezetjük közelebb a gyerekeket a természet örök rendjéhez, és önmaguk belső harmóniájához. A „Túri szemezgető” tehetségműhely résztvevői a helyi néphagyományokkal, népi kismesterségekkel ismerkednek, melyet gyakorlatban is kipróbálnak, sokszínű kreatív alkotásokat hoznak létre.
A program 30-30 műhelyfoglalkozásból, és ezt kiegészítő tevekénységekből állt. A gyermekek lelkesen bekapcsolódtak a műhelyfoglalkozásokba, örömmel vettek részt a sokszínű közös programokon. A két műhely a programját önállóan valósította meg, de néhány ponton összekapcsolódtak, mely gazdagította, színesítette mind a két műhely tevékenységét. A kézműves műhely tagjai ellátogattak Cseh Magi keramikus, Népi iparművész műhelyébe, ahol megismerhették a kerámia készítés területeit, lépéseit. A „Mesekuckós” gyermekek a Városi Gyermekkönyvtárban ismerkedtek a mesékhez kapcsolódó könyvekkel, a könyvtár varázslatos hangulatával. A közös program során, a két műhely, közös mesehallgatás, népi játékok, ünnepekhez kapcsolódó hagyományok felelevenítése, egymás alkotásainak megtekintése, látogatás a Túri Fazekas Múzeumban, pontokon kapcsolódtak egymáshoz.
Sikeres pályázatunk lehetőséget nyújtott a gyermekek tevékenységéhez szükséges, eszközkészletének sokszínű bővítésére.
A „Mesekuckó” tehetségműhelybe járó gyermekek az óvodánk előkertjében álló „Nyuszik és békák” szoborcsoport ihletésére, egy mesét találtak ki, melyhez a „Túri szemezgető” műhely tagjaival közösen illusztrációt készítettek. A pályázatnak köszönhetően a közös munka eredményeként született egy csoda, egy keményfedeles, gyermekek által írt és illusztrált igazi mesekönyv.
Köszönjük Bagdán Sándor és munkatársai segítségét a könyv elkészítésében. A mesekönyvet az utolsó műhelyfoglalkozáson vehették át a gyermekek, mely óriási örömöt nyújtott az alkotóknak és szüleiknek egyaránt. Bízunk abban, hogy a könyv megvalósításában közreműködő gyermekek egy lépéssel közelebb kerültek, a könyv értékének megőrzésében, könyvet szerető, olvasóvá válásban.
A pályázatnak köszönhetően a műhelyfoglalkozásokat egy eseményekben gazdag budapesti kirándulással egészíthettük ki, melynek során élményekkel teli, sokszínű ismeretbővítésre volt lehetőségünk. A gyermekek megismerhették a fővárosunk egy-egy területét, a nagyvárosi közlekedést, a Fővárosi Bábszínházban megtekinthettük fantasztikus feldolgozásban Csillagszemű juhász című mesét, majd ezt követően kisföldalattival a Városligetbe utaztunk és a Bagolyvár étteremben ebédeltünk. A nap fénypontja az ezt követő állatkerti séta volt, mely minden gyermek számára felejthetetlen élményt nyújtott.
A pályázatnak köszönhetően tárgyi eszközökkel is gazdagodtak műhelyeink, óvodánk. Szakmai munkánk még sikeresebb végzéséhez segítséget nyújtott Nagy Jenőné főiskolai adjunktus, az Országos Tehetségsegítő Tanács tagjának előadása és hasznos gyakorlati tapasztalatai.
A pályázat sikeres megvalósítása egy közös munka eredménye, ezúton szeretnék köszönetet mondani a szülőknek támogatásukért, együttműködésükért, Szarka Imréné műhelyvezetőnek, Kontér Béláné intézményvezetőnek, Tóth Gyuláné óvoda titkárnak, a kirándulás sikeres megvalósításában önzetlen segítségét köszönöm Bartáné Horváth Edinának, Bojó Évának, Dr.Mihu Lászlónak.
Andrási Ilona
tehetséggondozó műhelyvezető, a pályázat koordinátora
2013. novemberében pályázatot nyújtottunk be a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt keretében a „Gazdagító programpárok II.” re, melyet megnyertünk.
A pályázat lehetőséget nyújtott a „Mesekuckó” és a „Túri szemezgető” tehetséggondozó műhelybe járó nagycsoportos gyermekek hagyományos műhelyfoglalkozásainak gazdagítására. A meseműhelyben a népmesék csodálatos, sokszínű világával, népi gyermekjátékokkal, versekkel, mondókákkal, a kézműves műhelyben helyi néphagyományokkal, kismesterségek értékeivel ismerkednek a gyermekek. A pályázati támogatásnak köszönhetően a heti rendszerességgel szervezett foglalkozásokat, három csodálatos intenzív programmal sikerült gazdagítani, melyhez a pályázat nyújtott anyagi támogatást.
Az első intenzív programunkon Bajzáth Mária mesepedagógus, a Paloznaki Meseközpont szakmai vezetője, interaktív mesejátékával a népmesék, a tündérmesék sokszínű világába juttatta gyermekeinket. A mesék között kézműves tevékenységekre került sor, a gyermekek megismerkedhettek a selyemfestés és a nemezelés technikájával.
A második intenzív programunkon óvodánk tornaterme „Meseországgá” változott, ahol a gyermekek és a programban résztvevő óvodapedagógusok egy-egy mesehősként barangoltak, s közben különféle mesés feladatokat oldottak meg.
Az intenzív programsorozat egy valódi utazással zárult, kirándulást szerveztünk Budapestre, a Bábszínházba, ahol a János vitézt nézhettük meg egy csodálatos feldolgozásban, majd a Városliget egyik éttermében ebédeltünk és az Állatkertbe látogattunk. Ezen a napon a gyermekeknek lehetőségük volt megismerni fővárosunk egy pici részét, bepillantani a nagyvárosi forgatagba, kipróbálni a számukra ismeretlen közlekedési eszközöket, mely a sokszínű ismeretszerzés mellett, felejthetetlen élményt nyújtott számukra.
A pályázat anyagi támogatása a sokszínű programok mellett lehetőséget adott ujjbábok beszerzésére, különféle eszközök megvásárlására: a nemezeléshez gyapjú, selyemfestéshez anyag, festékek, fakanálbábhoz szükséges eszközök.
Tömbösített, intenzív programjaink rendkívül érdekesek, élmény dúsak, tanulságosak, fejlesztőek, s főként lazítóak voltak, a gyermekek sok-sok új ismerettel, tapasztalattal gazdagodtak. Megismerhették a népmesék nyújtotta ősi tudást, a mezőtúri kismesterségeket, amely a hagyományápolás mellett a szülőföldhöz, városunkhoz való kötödést is erősítette. Az intenzív programok a későbbi tanulmányokhoz is élményt nyújtathatnak számukra. pl.: János vitéz a Bábszínházban, az állatok megfigyelése. A közös programok során új barátságok is szövődtek, hiszen a műhelybe járó gyermekek más és más csoportból érkeztek. A két műhely összekapcsolása a pályázati programok megvalósítása során olyan sikeresnek bizonyult, hogy a kapcsolódási pontokat szeretnénk a későbbiekben megtartani, az önálló arculat megtartása mellett, lehetőség szerint bővíteni.
A pályázat sikeres megvalósításáért ezúton is szeretnék köszönetet mondani a lelkes gyermeknek, a szülőknek és végül, de nem utolsó sorban kollégáimnak, Guba Istvánnénak, Kontér Bélánénak és Szarka Imrénének, akik szabadidejükben önzetlenül segítették e csodálatos programsorozat megvalósítását.
Andrási Ilona
„Mesekuckó” műhelyvezetője
Tehetséggondozó műhelyek
„Mesekuckó” tehetséggondozó műhely
A foglalkozásokon heti egy alkalommal, a mesék, versek iránt érdeklődő, gazdag szókinccsel, fantáziával rendelkező nagycsoportos gyermekek vesznek részt. A gyermekek kiválasztása a csoportvezető óvodapedagógusok javaslata és a tehetségműhelyt vezető megfigyelése, a gyerekekkel történő beszélgetés alapján történik.
Célunk: a gyermekek szókincsének gazdagítása, kifejező készségének, képi gondolkodásának, fantáziájának, fejlesztése, alakítása. A mesék optimista életfilozófiájával, a mesei varázslattal a mindennapi életben is fontos értékrend alakítása: önbizalom, tisztelet, szeretet, hűség, kitartás stb. A foglalkozásokon megismerkednek a gyermekek a magyar népmesék kilenc típusával, az egyszerű állatmeséktől a tündérmesékig. A mesehallgatás mellett a gyermekeknek lehetőségük van az önálló mesemondásra is. A foglalkozásokat az egyes mesékhez kacsolódó népi mondókákkal, dalokkal, szólásokkal, találós kérdésekkel, különféle népi és dramatikus játékokkal teszünk színesebbé, gazdagabbá.
„Dobbantóra” tehetséggondozó műhely
A tehetséggondozó foglalkozásokon óvodánk nagycsoportos korú gyermekei vesznek részt. Tanév elején szeptemberben a műhelyvezető a megfigyelés módszerét alkalmazva, valamint a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok véleményét figyelembe véve nyolc kisgyermeket válogat be a mozgásfejlesztő műhelybe. A gyermekek nagy örömére a foglalkozásokra októbertől kezdve heti egyszer délután kerül sor. A mozgásanyag jelentős részét képezi a mozgáskotta, mely során a gyermekek újszerű eszközökkel és sokoldalú fejlesztésüket biztosító mozgássorokkal, játékokkal ismerkedhetnek meg. Minden foglalkozás anyagába beépülnek a különböző tartásjavító és lábboltozatot erősítő gyakorlatok , valamint a zenés gimnasztika és a mozgáskoordinációt, egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok. A fejlesztő hatású gyakorlatokat a változatos eszközök alkalmazása teszi még érdekesebbé a gyermekek számára.
„Túri-szemezgető” tehetséggondozó műhely”
Célja : A helyi néphagyomány ápolása és népi kismesterségek- kézművesség gyakorlása
A műhely programja végig kíséri a naptári év jeles év mindennapjaihoz fűződő népszokásokat, s a műhelyvezető annyit merít belőle, amennyit a gyermekek szívesen befogadnak. Megismerkednek a népi kismesterségekkel, kiemelten foglalkoznak a Túri fazekassággal. Minden műhelyfoglalkozás komplexen épül fel:„ múltidéző kirándulásokat” tesznek hiteles forrásokból, élményeikből, könyvekből, majd kapcsolódó népi játékok következnek, mese, mondóka, s a nagyon kedvelt kézművesség, amiből mindig születik egy produktum. A gyermekek örömmel várják a műhely napokat, büszkén mutatják társaiknak, szüleiknek alkotásaikat, amelyeket a műhely galériába állítanak ki.
„Zene-varázs” tehetséggondozó műhely
Óvodánk nagycsoportjaiból nyolc tehetséggyanús gyermek vesz részt a tehetséggondozó műhely munkájában. A gyerekek kiválasztása a csoportvezető óvodapedagógusok javaslata és a tehetség műhely vezető meghallgatása alapján történik. A gyermekek megfigyelése, meghallgatása, a velük való beszélgetés során tapasztalatot szereznek a gyermekek énekhangjukról, ritmusérzékükről, zenei képességeikről. A dalanyagot és képességfejlesztő gyakorlatokat az óvodai ének-zene tevékenységnél magasabb szinten tervezi a műhely vezetője. A dal és mondókaanyag válogatása során Forrai Katalin „ ÉNÓ” c. könyve mellett más igényes forrásokból, más népek gyermekdalaiból is válogat.
Cél: a tehetséggyanús gyermekek tehetségének kibontakoztatása, zenei anyanyelvük megalapozása,kreativitásuk, az egész személyiségük fejlesztése.
Tehetséggondozás a drámapedagógia módjaival
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat szervezésében, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Hetek rendezvénysorozat keretében 2011. április 06-án megrendezésre került intézményünkben, a Tehetséggondozás a drámapedagógia módjaival, szegregációmentes óvodai közösségben című bemutató foglalkozás.
A tehetséggondozás, a tehetség felismerése diagnosztizálása, a gazdagító műhelyek létrehozása és működtetése napjaink óvodai nevelésének egyik országosan kiemelt területe.
A foglalkozás helye a mezőtúri Csoda-vár Óvoda „Maci” csoport volt. A gyermekek létszáma ebben a csoportban 29 fő, 22 gyermek tanköteles, 7 fő középsős korú, hátrányos helyzetű gyermek 9 fő.
A foglalkozást Benkó Gyuláné (Erdős Katalin) óvodapedagógus, nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus, drámapedagógus, és tehetséggondozó vezette.
A foglalkozás témája, a barátság
A gyermekek aznapi létszáma 26 fő volt, a foglalkozás tervezése során, ezen a napon rendhagyó, fontos szervezési feladatokat kellett elvégeznünk ahhoz, hogy egy igen nagy létszámú (28 fő) vendéget fogadni tudjunk.
Természetesen a gyermekek részére a már megismert, „bejárható” teret nem korlátoztuk. A két éve folyó drámapedagógiai foglalkozások igen kedveltek, a gyermekek mindig, teljes létszámmal vesznek részt a foglalkozásokon, hiszen már megtapasztalhatták, hogy mindig történik valami izgalmas, valami váratlan, ami eddig még nem volt. Ezen a napon sem történt ez másként. A gyermekek projekt formában, szekvenciákra bontva, tervezve és a már megismert helyzetgyakorlatokra építve valósították meg a téma folyamatában az aznapra tervezett foglalkozás anyagát. A nap fő célja az volt, hogy bemutassuk óvodánkban a minden gyermekre kiterjedő komplex képességfejlesztés módját, bátorító nevelés módszereinek alkalmazásával egy csoportközösségben történő drámapedagógiai foglalkozás keretében, szegregációmentesen, az egyéni képességeket figyelembe vevő módon. Értelmezésünk szerint más módon nem tudjuk megvalósítani azt a gondolatot, hogy „Mindenki tehetséges valamiben”. A mindenki, számunkra az egész óvodai gyermek közösséget jelenti, ahol a drámapedagógia módjaival keressük a tehetség megjelenő formáit.
Fontosnak tartjuk, a játékosságot, az önkéntességet, az örömet adó együttléteket, melynek fontos jellemzője a vidámság, a felszabadult kacagás, a boldog nevetés és a humor megjelenítése. Fontos feladatunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztése. Mindezen értékeket szegregációmentesen, minden gyermeknek megajánlva a drámapedagógia módjainak alkalmazásával érjük el. Az óvodánkban folyó tehetséggondozás egészében véve alapozó munka. A fejlesztés egyik pólusán a megsegítést, felzárkóztatást igénylő gyermek van, míg a folyamat másik pólusán a tehetséggyanús, átlagon felüli képességekkel bíró gyermek.
Célunk, hogy minden gyermek egyénre szabott, differenciált, személyiségének minden képességterületén adottságaira épülő fejlesztést kapjon. Nem marad ki a fejlesztés ezen speciális területéről sem a szocio-kulltúrálisan hátrányos helyzetű, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy részképességeikben gyengébb, különleges gondozást igénylő, sajátos nevelési igényű, de a beilleszkedési magatartási, tanulási zavaros hátrányos helyzetű tehetséggyanús gyermek sem.
A csoportos drámapedagógiai foglalkozások tapasztalatai alapján látványosan szembetűnnek a gyermek azon részképességei, amelyek az átlagostól eltérően jobbak, vagy éppen alacsonyabbak. A foglalkozások alatt az óvodapedagógusok számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekeket külső, tárgyilagos szemmel figyeljék meg, ezáltal összehasonlíthatják saját tapasztalataikkal, amely során újabb lehetőséget kapnak a tehetséggyanús gyermekek azonosítására, kiválasztására. A gyermekek számára olyan rugalmas nevelési-fejlesztési feladatokat tervezünk, amely a csoportban lévő gyermekek változó képességprofiljához alkalmazkodik. A drámapedagógiába épített tehetséggondozás csoportos, közösségben zajló, nem kis létszámú tehetséggondozó műhely.
Intézményünkben is működnek tehetséggondozó műhelyek, a Csoda-vár Óvoda Tehetséggondozás a kompetenciában című tehetséggondozó programunkban meghatározott szempontrendszer szerint, a helyi adottságainkhoz a városunk lehetőségeihez alkalmazkodó és igazodó módon. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a gyermekek érzelmi nevelését. A gyermekek erős oldalára támaszkodva fejlesztjük belátó-készségüket, mások szempontjainak figyelembevételét. A művészet és a testbeszéd minden formájával és kifejezési módjával segítjük az érzelmi érzékenység fejlődését, érését. Az általános készségfejlesztés mellett célunk a személyiség nyitása, a fölös gátlások oldása. A spontán adódó helyzetek, az improvizációk biztosítják a játékba épített problémahelyzetek közös feldolgozását. Ezt láthatták vendégeink a bemutató alkalmával. Az egész napot áthatotta a vidám, boldog, felszabadult hangulat, légkör.
„A tehetséggondozás nem más, mint érzelmi gondozás.” Nagy Jenőné: Raabe Akadémia 2010. 09. 30. „Pont itt van a tehetség!?”
Mindezek elérése érdekében fontos feladatunk a Bátorító nevelés alapelveinek, cél és feladatrendszerének, teljes metodikájának ismerete, és alkalmazása. A tehetséggondozás folyamatában, a gyermeki együttlétek biztosítása, ahol megvan az egymástól való tanulás, és a másiktól való segítségkérés lehetősége és a társak megsegítése. Ezért irányelveként alkalmazzuk a kooperatív tanulás módszertanát.
Mindezek együttes alkalmazása a nap folyamán eredményes volt, és elismerést váltott ki vendégeink körében.
Mindannyiónk nevében nagyon köszönöm kolléganőmnek, Benkó Gyuláné Erdős Katalinnak, ezt a felejthetetlen szép délelőttöt.
Mezőtúr, 2011. április 28.
Kontér Béláné